Harry felhív a szobájába, leültök az ágyra és azt mondja:

- Mikor akarod már elmondani? Minél tovább húzod, annál rosszabb lesz.

- Tudom, de egyszerűen nem vagyok képes elmondani neki.

- Egyáltalán tényleg el akarod neki mondani?

- Persze hogy el akarom. Csak még nem tudom, hogy hogyan.

- Hát pedig ideje lenne már kitalálni. Én se szeretnék neki hazudni. Hisz ő a legjobb barátom, nem akarok azzal a tudattal a szemébe nézni, hogy hazudok neki.

- Igazad van. Adj még egy napot, hogy átgondoljam, hogy fogom mondani.

- Oké.

Hazamész és elkezdesz gondolkodni. Mikor egyszer csak valaki kopogtat az ajtódon.

- Ki az? - kérdezed.

- Louis vagyok.

- Gyere!

És bejön. Leül melléd és azt mondja:

- Tudod én szeretlek és mindent elmondok neked. Van egy esélyed, hogy mindent bevallj.

- Mégis miről beszélsz? - mondod remegő hangon.

- Tudod te azt. Szóval mit akartál nekem elmondani olyan nagyon? Ugye nem gondoltad, hogy elhiszem, hogy azt akartad mondani, hogy szeretsz? Elmondod végre?

- De mit... ? - mondod még mindig tagadva.

- Mondd, miért nem vagy hozzám őszinte?

- Én őszinte vagyok...

- Igen? Akkor ezt mivel magyarázod? - és lecsap az ágyra egy aznap megjelenő újságot - azt is az újságból kell megtudnom, hogy Harryvel csókolóztál? - mondja ingerülten és idegesen.

- Én... - és elkezdesz sírni. Egy szó se jön ki a torkodon.

- Inkább ne mondj semmit - kimegy és becsapja az ajtót. Te csak sírsz és látod, hogy Louis az utcán mérgesen belerúg egy kukába majd leül mellé és elkezd sírni. Ekkor rádöbbentél, hogy mennyire szereted és mégjobban zokogsz. Lemész Louishoz és elkezdesz neki könyörögni:

- Louis nem tudom mi történt. Megbántam, amit tettem. Kérlek, bocsáss meg!

Ő nem szól semmit, csak könnyes szemmel mérgesen bámul ki a fejéből tőled elfordulva.

- Louis. Bármit megtennék, hogy visszafogadj.

Ekkor Louis rádnéz még mindig mérgesen és azt mondja:

- Bármit? Jó. Akkor mondd el, hogy mióta tart a kis afférotok Harryvel.

- Csak egy csók volt. Esküszöm!

- Egy csók? Semmi más?

- Semmi.

- Na jó. Csak azért bocsátok meg, mert tudom, hogy Harry nagyon tud csábítani. Na gyere ide - mondja mosolyogva és tárja ki a karját. Odamész és megöleled.

- Nem tudom elhinni, hogy hogy lehetsz ennyire jó lelkű.

- Te teszed ezt velem - súgja és a homlokodra ad egy puszit. Majd felálltok a földről és bementek a házba. Mikor beléptek az ajtón Harry ott áll és ahogy meglát titeket nagyra nyitja a szemét.

- Hát ti? - néz rád.

- Hát mi együtt vagyunk - mondja Louis - a kis flörtötök ellenére.

- Oh... Értem - Szóval tudsz róla.

- Igen a mai újságból.

- Igen? - néz rád nagyra nyitott szemekkel. Elszégyellve magad lenézel a földre, majd Louis válaszol helyetted.

- Igen. De egyikőtökre sem haragszom, mert tudom, hogy mindketten elbűvölőek vagytok. Azt is tudom, hogy megbántátok.

- Igen... Megbántam... - mondja halkan Harry. Louis mosolyog majd az arcodra nyom egy nagy puszit.

- Bocsi, most mennem kell a unokatesómnak segíteni - mondja Louis majd elköszön és elmegy.

- Miért nem mondtad el Louisnak?

- Mert idő közben rájöttem, hogy nem akarom őt elhagyni.

- Értem... De tudod ezt korábban is mondhattad volna... Mondjuk mielőtt beleéltem volna magam abba a gondolatba, hogy lehett volna valaha egy normális kapcsolatom - erre fogja magát felrohan a szobájába és becsapja az ajtót. Iszonyú lelkiismeret furdallásod van. Leülsz a konyhába és csak lesel ki a fejedből. Egy idő után jön le Harry és azt mondja:

- Gondolkodtam és nem hibáztatlak azért, mert nem engem választottál.

- Köszi, hogy megérted.

- De én még mindig szeretlek és szeretni is foglak.

- De én...

- Tudom - vág közbe - de én attól még szeretlek - mosolyog és felmegy. Te is hazamész.

Oldal: 9.rész
One Direction Történetek 2. - © 2008 - 2024 - one-direction-tortenetekk.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat