- Igazából van egy titkom. Nem tudom, hogy elmondjam-e.
- Bennem megbízhatsz.
- Tényleg tudni akarod?
- Igen.
Ekkor Harry közeledik feléd és az ajkatok már majdnem összeér, mikor elkapod a fejed.
- Sajnálom... Én nem tudom megcsalni Louist.
- Én is sajnálom... De tudod, ha egy percre nem foglalkoznál senkivel, csak azzal, hogy mit szeretnél...
És hirtelen megcsókolod. Megfogja a derekadat és a holdfényben csókolóztok.
- Hú... ez... nagyon jó volt - dadog Harry.
- Igen.
Látod az arcán, hogy mennyire boldog.
- Jesszus... - fogja meg a fejét - nem tudom mi történt velem... A legjobb barátom barátnőjével csókolózok.
- Te mondtad, hogy ne foglalkozz mással, csak hogy neked mi a jó. Te jól érezted magad?
- Igen.
- Akkor meg? Én is nagyon jól éreztem magam.
- Komolyan? - fordítja feléd a fejét.
- Igen.
Majd ismét közelebb mész hozzá és megcsókolod. Nagyon finoman visszacsókol.
- Még valamit el kell mondanom...
- Mit? - kérdezed.
- Amikor multkor elment az áram.... akkor én csókoltalak meg.
- Komolyan?
- Igen. De akkor most mi legyen? Továbbra is együtt leszel Louisszal vagy inkább velem lennél?
- Nem tudom. Louist nem akarom megbántani, de veled meg jobban érzem magam.
- Hát akkor...?
- Veled szeretnék lenni.
- Tényleg? - kérdezi csillogó szemekkel.
- Igen.
- És mikor akarod neki elmondani?
- Nem tudom... Majd ha eljön az ideje - mondod titokzatosan. Hazamentek, Louis rögtön odaugrik hozzád és megcsókol.
- Szia kicsim. Már nagyon vártalak.
Harry csak rádnéz várva, hogy elmondd neki, de te úgy érzed, ennek még nincs itt az ideje. Felmentek Louis szobájába és megpróbálsz belekezdeni:
- Louis én... az a helyzet, hogy...szóval
- Na nyögd már ki! - néz rád nagy kék szemekkel.
- Hát az van, hogy... Ma este nem tudok itt aludni - hazudod.
- Oh... Hát akkor majd reggel találkozunk. Hazamész és egész éjszaka azon gondolkozol, hogy hogyan mondd el neki. Hajnalban lemész a konyhában és ott ülsz. Emma ráébred és kimegy hozzád.
- Mi a baj? - kérdezi.
- Én csak... - és könnybe lábad a szemed, nem bírod elmondani.
- Mi történt? - simítja meg az arcodat.
- Nem tudom, mit csináljak...
- Ezt hogy érted?
- Az van, hogy amikor kint voltam Harryvel a parkban... akkor... mi...
- Mit csináltatok?
Veszel egy nagy levegőt és kinyögöd:
- Csókolóztunk.
- Hogy mi?! - nyitja nagyra a szemét.
- És ami a legfurább, hogy vele sokkal jobb volt, mint Louisszal. Ezt nem értem. Én szeretem Louist, csak...
- Csak Harryt jobban - fejezi be Emma.
- Igen - sóhajtasz - szerinted mit tegyek?
- Mondd el Louisnak, mielőtt mástól tudná meg!
- Biztos, hogy ez a legjobb megoldás?
- Ha nem akarsz botrányt, akkor igen.
- Köszönöm megint a jótanácsot - mosolyogsz és felmész a szobádba. Másnap reggel átmész a srácokhoz és megint megpróbálod elmondani:
- Louis.. szóval az van, hogy én... - és nem bírd elmondani, hisz annyira boldogan néz rád.
- Igen? - von kérdőre.
- Én... én csak... én csak azt akartam mondani, hogy
- Igeeen?
- Szóval én sze-sze-szeretlek...
- Tudom... És ezt kellett ennyire titkolni?
- Azt hittem, már unod ezt a dumát.
- Ezt sosem fogom megunni - magához húz és megcsókol, majd megölel. A hátatok mögött áll Harry és mutogat az órájára, hogy mikor akarod már elmondani neki.